4. fejezet:A titok

Hello!:)

Itt az új rész. Kicsit késve, de itt van..:D raktam fordítót a blogra szóval ha valakinek pl. japánul támad kedve olvasni a blogot megteheti..:D :** Komik jöhetnek..(: xxx.

Niall szemszöge:

Elvettem a kezéből az újságot és egy ideig furcsán néztem, aztán elmosolyodtam.

-Mi olyan vicces ezen?-kérdezte idegesen Hanna.

-Semmi..semmi..csak elmosolyodtam.Miért olyan nagy baj?-feleltem.

-Hogy mi? Tényleg megkérdezted ezt? Talán hogy smárolunk, anyu látta, 15 éves vagyok, mindjárt 16 de ez most mindegy, anyu pedig minden fiútól óv, szóval apám helyett apám. Igaz hogy tömören vázoltam a bajomat, de akkor is ki vagyok akadva.-válaszolta Hanna.

-Oké. Szerintem nem nagy ügy. Kezeld úgy mintha mi sem történt volna és ne foglalkozz senkivel.-mondtam aztán folytattam.-Most felmegyek átöltözni, és kérlek ezt a témát ne kezeld úgy mint egy gyerek. Egy csók, semmi több. Elindultam felfelé a lépcsőn, mire Hanna kiabálva ennyit felelt:

-Jó értem, neked nem nagy dolog. Ne is érdekeljen hogy az egész világ látja a képeket, hogy a bátyám ki lesz akadva, hogy én nem akartam ezt. Olyan vagy mint Harry. Csak az érdekel titeket amit ti gondoltok.

-Most mi kéne tennem?-kérdezte azzal faképnél hagyott.

Hanna szemszöge:

Mikor már a szobájában volt én is bementem a házukba és elindultam volna a lépcsőn amikor Zayn egy hajzselével a kezében integetett a kanapéból. Visszaintegettem, és elindultam lábujjhegyen fölfelé a lépcsőn.

Hallottam hangokat Niall szobájából. Mikor az ajtója elé lopakodtam hangfoszlányokra lettem figyelmes.

'nem tudja..'

'mit?'

'tudod, este, csók'

'smároltatok?'

'leittam magam'

'nem is ittál'

'jó de nem tudhatja meg'

Liam és Niall beszéltek. Gondolkozni kezdtem a hallotakon, aztán még valamit hallottam.

'szólnod kéne nekik'

Nekik? Egyre jobban kíváncsi vagyok. Miközben a párbeszédjük kavargott a fejemben hirtelen kinyílt az ajtó. Niall elkerekedett szemmel nézett, Liam meg a tenyerét markolta.

-Mondd..nyugodtan.-szólt hátra Niall Liamnek.

-Figyelj Hanna, az van hogy, hogy is mondjam... Niall nem ivott tegnap este.-ecsetelte párbeszédük lényegét Liam.

-Mi? Hogy direkt csókoltál meg? -kérdeztem elcsukló hangon és elrohantam a szobájából lefelé a lépcsőn.

Mikor a kilincset lenyomtam Harryvel találtam szemben magam. Szikrázó tekintete volt.

-Drága húgom, mégis mire véljem ezt?-kérdezte és egy kivágott képet mutatott, szinte az arcomba nyomva.

-Ööö..kérlek ezt máskor beszéljük meg..-feleltem. Na igen, Harry és azt hiszi hogy az apám. 

-Ne próbálj meg elfutni. Miért bőgsz? Ha már olyan nagy vagy hogy az egyik legjobb haverommal smárolsz, ne kezdj el sírni ezért.-mondta idegesen.

-Hagyjál békén, máskor levegőnek nézel. Nem is tudom miért 'bőgök'. Talán kérdezd meg a haverodat, ő biztos tudja jól. De adok neked egy ízelítőt. Ő csókolt meg, én nem voltam önmagam.

-Hanna, te ittál tegnap?-kérdezte kidülledt szemekkel.

-Nagy ügy. Itt se voltál, biztos egy sztriptíz táncossal kavartál, mint mindig. -ordítottam le.

-Már megint egymást nyúzzátok?-kérdezte nyugodtan Louis.

-Ne most-feleltük Harryvel egyszerre.

-Szia Harry.-köszönt mosolyra húzva száját Niall.-Szóval tudod..

-Azt hitted nem fogom megtudni?-kérdezte kiakadva.

-Reméltem.-felelte Niall.-Figyelj, nagyon sajnálom, csak szeretem Hannát. Nem mint egy barátot, többet érzek barátságnál. Azt hittem nem fog kiderülni ez, ha Hanna és te se tudsz a csókról.

-Hát tévedtél.-feleltem és kirohantam a házból. Nem sírtam, nem akartam gyengének látszani. De egy valamit tudtam, egy régi barátot veszítettem el. Ja és a bátyámat, de őt már régebb óta...