5. fejezet:Anyu terve

Üdv! Köszönöm a két komit az előző részhez. Bocsánat hogy csak most hozok új részt, de hétvégén nem igazán volt időm írni...:) Jó olvasást! xxx.

Hanna szemszöge:

Mikor hazaértem anyu kérdő tekintettel haladt felém a konyha irányából. Látta hogy könnyezek. Beszédre nyitotta a száját, de én megelőztem.

-Figyelj anyu, tudom hogy hibát követtem el. Adj szobafogságot vagy bármit, csak ne kelljen erről beszélnünk.-mondtam nagy sóhajtás közepette.

-Nem kapsz szobafogságot. Miért sírsz?-kérdezte.

Tudtam hogy nem fog annyira anyu megbüntetni. Az nem ő lenne.

-Izé...Niall..-dadogtam.

-Hallgatlak.-sietetett anya.

Mindent elmondtam neki, megkönnyebbülten ültem le a hosszú monológom után.

-Szóval Niallel és a bátyáddal is összevesztél.-foglalta össze a lényeget.

-Igen, és nagyon bánt. Az hogy Harryvel összevesztem az már megszokott de Niall volt eddig a legjobb igaz barátom.-feleltem.

-És mi van Lilyvel?-kérdezte anyu meglepetten.

-Vele már tavaly óta nem találkoztam. Csak azért volt a barátnőm mert a híres Harry Styles húga vagyok.-válaszoltam szemeimet forgatva. Anyu elkerekedett szemekkel nézett.-Jajj anya hagyjuk, már rég nem tudod miken mentem keresztül az elmúlt hónapokban.

-Ó szóval Niall az egyetlen barátod.-gondolkozott anyu.

-Volt-feleltem kizökkentve gondolat menetéből.

-Részlet kérdés.-zárta le az ügyet. 

Pár percig csöndben ültünk egymással szemben, aztán anya felugrott a székből. 

-Megvan a megoldás hogy ne érezd magad egyedül, kirekesztettnek.

-Ne kímélj.-feleltem unottan.

-Nialltől bocsánatot kérsz és velük fogsz lakni, amíg újra jóban lesztek és nem fogok egyedül érezni magad. Nem akarom hogy itthon sírós, szerelmes dalok üvöltsenek a rádiódból.-vázolta a tervét.

-Anya, nem vagyok szerelmes Niallbe!-üvöltöttem felpattanva a székből.-Különben is tényleg ezen gondolkoztál ennyi ideig?

Anya felment az emeletre és előtte megkért hogy csináljam addig a spagettit. Már a tészta meg volt főve, csak a szószt kellett megcsinálnom hozzá. Negyed óra múlva anyu sietve jött lefelé.

-Valamit odaégettél.-mondta a levegőbe szagolva.

-Bocs, egész életemben gyorskaján és mireliten éltem.-feleltem.-Amugy miért nem te csinálod?

-Mert.-felelte egyszerűen és visszasétált a lépcsőn.

Jó, ha anyut ennyire nem érdekli akkor engem se. Bekapcsoltam a rádiót amiből Pitbull & Jennifer Lopez-On The Floor című számuk szólt. Táncolva és dudorászva kipakoltam jó pár dolgot a hűtőből és a konyhaszekrényből. A saját 'desszertemet' készítettem. Amikor egyedül vagyok otthon mindig készítek csoki tortát. Mikor már a sütőben volt a süti előszedtem a fagyasztott málnát. Míg sült a süti reszeltem sajtot a spagettihez. 

Fél órával később:

Mikor a sütit falatoztam anya lassan lépkedve haladt lefelé a lépcsőn.

Odafutottam a lépcső és a piros bőröndömmel baktatott lefelé. Kérdőn tekintettem rá.

-Mi ez?-kérdeztem.

-Mondtam hogy átmész hozzájuk pár napra.-felelte.

-Anya akkor vittem ezt a bőröndöt magammal amikor Amerikába utaztam 1 hónapra, ugye ezt te sem gondoltad komolyan?-kérdeztem.

Anyu ledobta a bőröndöt a földre ami nagyot puffant. A konyha felé szaladt. Amikor utolértem egy sütit tömött magába. Értem én...

2 órával később:

Remek. Előszedtem a kulcsomat és bezártam az ajtót. Irány az 1D ház, kedves, drága anyum rám erőszakolta hogy a mégjobban imádott bátyámékkal lakjak egy ideig.