6. fejezet:Niall akciója

Hali!:)

Remélem tetszeni fog ez a rész.:)Ha nem akartok írni hozzászólást, nem kell. De ha elolvastátok szavazzatok az alján. Jó olvasást! xxx.

A tegnapi eső után elég sáros maradt a föld. Pöttyös (!) gumicsizmában battyogtam az 1D ház felé. Néha annyira hihetetlennek tűnik hogy Harry és haverjai híresek. Mert nekem tök átlagos hogy át megyek hozzájuk, de más embernek ez szinte csoda. Pár perc múlva becsöngettem hozzájuk. Reméltem hogy nem Niall nyitja ki az ajtót. Zajt hallottam és kinyílt az ajtó. Louis kezében egy kulcs volt. 

-Ó, annyira örülök most neked Louis mint még soha.-feleltem és a nyakába ugrottam.

Eleanor lépkedt lefelé a lépcsőn.

-Szia Hanna, mégis mit csinálsz?-kérdezte nevetve.

-Szia, ja, bocsi csak örültem hogy nem Niall nyitott ajtót.-sütöttem le a szemem.

-Aha, biztos.-húzta mosolyra a száját, aztán megtorpant.-Niall? Nincs is itthon.

-Hogyhogy?-kérdeztem.

-Tegnap óta tisztára idegbeteg. Folyton a szobájában ül, vagy XBOX-ozik. Képzeld, nem is eszik.-felelte Louis szomorúan.

-Tudjátok mi a baja?-kérdeztem óvatosan.

-Biztos szerelmi bánata van. Akkor ilyen szerencsétlen.-mosolygott Eleanor, de látszott hogy nem túlságosan vidám. Louis után Niallt bírja legjobban.

-Szóval nem tudjátok mi a baja...-gondolkoztam. -Én tudom.-azzal elmeséltem mi történt a napokban.

El és Lou nagy szemekkel néztek össze néhány meglepő dolognál.

-Beszélned kell vele.-szólalt meg monológom után először El.

-Pont ezaz, anyum is ezt akarja. De én nem vagyok képes már a szemébe nézni se. A legjobb barátom...volt.-feleltem és éreztem hogy a szemem könnyel telik meg.

-Na jó én ebből kimaradnék...-kezdte Lou és felment a lépcsőn egy kávéval a kezében.

-Add azokat ide.-vette el a kezemből a bőröndöt és a kakaós csigámat Eleanor.

Felvitte valahova és lejött a telójával a kezében.

-Nálad is van?-kérdezte.

-Nincs.-feleltem.

-Mindegy, megvan a száma.Na gyere.-utasított és bezárta kulccsal az ajtót.

-Mégis hová megyünk?-kérdeztem.

-Vajon hová?-forgatta a szemeit.- Niallért.

Az út szinte zökkenőmentes volt, El tudta hol találjuk Niallt mert Harry elmondta neki. Felszálltunk egy metróra és leszálltunk az egyik megállónál. Nem elég hogy a metrón minden ember minkett fotózott, elég kínos volt, de mikor leszálltunk minden lesifotós a kétségbeesett fejünket örökítette meg. Átverekedtük magunkat a tömegen és a lépcsőkön felfelé indultunk. Kiértünk a forgalomhoz és egy ideig szó nélkül követtem Eleanort.

-Merre van Niall?-kérdeztem, mert már fájt a lábam a gumicsizmában.

-Mindjárt ott vagyunk-felelte.

Pár perc múlva egy zsákutcába fordultunk. Az utca végén egy zajos hely volt. Reméltem hogy nem oda megyünk. Igaz hogy a remény hal meg utoljára, de hiába minden, ha nem ér semmit. Mikor beléptünk elakadt a szavam. Egy szórakozó hely volt, tele izzadt és alkoholtól büdös emberrel, prostituáltakkal és dúsgazdag magányos farkasokkal. Niallt rögtön kiszúrtam, egy hiányos öltözetű nő (ha lehet annak nevezni) ült az ülében, Niall felé fordulva. Elkezdte Niall ingjét gombolni és a szöszi mellkasát simogatta. Amikor lejjebb merészkedett rögtön felindulásból odafutottam hozzá és felpofoztam.

-Niall most azonnal gyere.-utasítottam mert a földön fekvő nő éppen felállni készült lángoló szemeivel.

Niallnek véreres volt a szeme, alkohol szagú volt és alig  állt a lábán. Mikor felakartam húzni magához rántott. Az ölébe estem. Arcához fordította a fejemet és vadul smárolni kezdett. Próbáltam eltolni magamtól, nem sok sikerrel. Eleanor ezt látva felénk futott. A nőt akit leütöttem Eleanor elzavarta.

El megfogta a kezeimet és fel akart húzni Niall öléből, de ő visszarántott a hasamnál fogva.

-Eressz el!-kiáltottam sírva Niallre.

Niall nem szólalt meg, csak fél kezével fogva belekortyolt a koktéljába.

Begurultam és felpofoztam, így elengedett és mérgesen pillantott rám. 

Pár perc múlva Louis szaladt be hozzánk. Felsegítette Niallt és El meg én mögöttük haladva mentünk. Nem beszéltünk. Én szóhoz se jutottam, Eleanor pedig gondolta hogy nem akarok erről beszélni.

Louis autójához érve beszálltunk és rögtön hazafelé indultunk.