11. fejezet: Értelem és érzelem

Hali!(:
Köszönöm a 2 komit az előző fejezethez!(: Nem tervezem sablonsztorira a történetet, de biztos lesznek benne olyasmi dolgok, de nem tervem sablonsztroivá tenni ezt a történetet. Jó olvasást a részhez! xxx.
UI: Ne röhögjetek a címen. Jobb nem jutott eszembe.:D



-Ti tényleg jártok?-kérdezte Katherine.

Niall szemszöge:

-Igen.-feleltem a lányokra mosolyogva.

-Mi van?-nézett rám kérdőn Hanna. -Jó hogy tudok róla. Egyáltalán nem járunk.

-De smároltunk.-érveltem.

-Jajj egy csók volt csak semmi több. Az nekem nem jelentett semmit. Mintha csak egy baráti puszi lett volna. Niall értsd már meg, haverként szeretlek, bírlak, de te többet akarsz barátságnál. A világon több millió lány álma hogy veled akár csak találkozhasson. Én az egyik kivétel vagyok a pár lány közül akit nem nagyon érdekel a körülötted lévő felhajtás. Az egyik legjobb barátom vagy de csak barátság  és semmit több. Vedd már észre hogy 15 éves vagyok. Van olyan lány aki 15 évesen még csak rá se nézett egy fiúra sem, te meg már kábé a jövődet terveznéd velem. Gimis vagyok, vagyis magántanuló de az most mellékes, ennyi idősen szabad akarok lenni, aki élvezheti az életét és nem egy olyan csaj aki minden nap csak egy valakire gondol, nem törődik a barátaival, romantikus dalokat hallgat, a P.S. I Love You-n azonnal sírva fakad és még sorolhatnám. Élvezni szeretném az életet úgy, hogy senkitől sem függök. Érted mire célzok? 

-Most szakítasz velem?-változott meg a hangsúlyom.

-Ajj Niall eddig sem jártunk. Veled alszok egy szobában mert nincs máshol hely, nem azért mert szerelmes vagyok beléd. Ugyanúgy szeretnék a barátod lenni mint eddig de ez nem megy ha nem haverként tekintesz rám.-válaszolta.

-Ööö mi is itt vagyunk.-mutatott magára és barátnőjére Emma.

-Nem baj.-feleltük egyszerre Hannával rájuk se nézve.

-Értem. Csak egy kérdés Hannától. Ha nem jártok akkor a magazinokban mik voltak azok a csókolózós képek rólatok?-kérdezte Katherine.

-Véletlenül történt meg.-válaszolt Hanna.

Hanna szemszöge:

•3 órával később•

Niallel az utcánkban ballagtunk haza csendben. Amióta elköszöntünk a két lánytól nem szóltunk egymáshoz. Ez jócskán megnehezítette a vásárlást.

-Niall nem akarlak elveszíteni.-fakadtam ki. Niall kérdőn nézett rám.

-Nem is kell. Rajtad áll.-felelte.

-Ne legyél már ennyire gyerekes.-fojtottam vissza a könnyeimet. -Ez komoly? Ha nem akarok veled járni már az ősellenségem leszel?

-Bocs hogy nem szeretem ha megbántanak és összetörik a szívem.

-Komolyan nem értelek. FUCK LOGIC.-gondolkoztam hangosan.

-Nem is kell. de ha érdekel te vagy az első akibe igazán szerelmes vagyok az eddigi barátnőim közül.

-Még mindig nem vagyok a barátnőd. Akadj le rólam vagy az összes eddigi elolvasott magazinomból erőt gyűjtök és én magam állítom meg a nyomulásod.

-Ha neked ez jön le..-forgatta a szemeit.

-Ott a pont mert ez jön le.

-Nem értem tegnap még tökre jobb fej voltál.-tanakodott.

-Ja talán tegnap még nem állítottál be a 'barátnődnek' a rajongóitoknak.-mutattam az ujjaimmal az idézőjeleket.-Mindegy. Inkább nem kérek tőled semmit. Holnap rábeszélem anyut hogy elmehessek ebből az őrültek házából haza.

Mikor beléptünk Zayn üdvözölt minket egy tortával. Ez állt a tortán: Niall és Hanna ♥ .

-Te is kezded?-kérdeztem azzal felmentem sietősen a szobánkba a szatyrokkal. Kipakoltam az új szandált amit magamnak vettem és a virágos nyári ruhát.

Elővettem a Blackberrym és gyorstárcsáztam Emilyt. Nem tudom honnan jött ez az ötlet de őt hívtam fel az ismerőseim közül, mivel a régi barátaimra nem számíthatok, Eleanor és Perrie Niallnek adnának igazat, Danielle-t  nem nagyon érdekelné Emilyvel pedig úgy sem felhőtlen a kapcsolatunk, így javulhat akár. A telefon számát Harry telójából lestem el.

-Hallo?

-Emily? Hanna vagyok, Harry húga.

-Helyzet?

-Van.

-Sürgősen szükségem lenne valakire akivel beszélgethetnék és rád gondoltam.

-Rám? Érdekes.

-Holnap reggel nincs kedved a környéken egyet kocogni?

-Benne vagyok, úgyis kell a futás a diétámhoz.

-Akkor nálunk reggel 8-kor.

-Oké.Szia.

Szia és nagyon köszi.

Megkönnyebbülve raktam le a telefont, aztán anyut hívtam.

-Szia anyu.

-Szia kicsim. Jól vagy?

-Igen, mondhatni.

-És Harry?

-Ő is. Figyelj anyu, elhatároztam valamit.

-Na ki vele.

-Abbahagyom a tanulást és dolgozni kezdek.

-15 évesen?

-Igen.

-Szó sem lehet róla.

-De Zayn azt mondta akár énekelhetnék is, mert jó a hangom.

-Igazán? Majd megbeszéljük még. Jóéjt kicsim.

Tudtam hogy beválik a kamuszöveg, miszerint énekelni kezdenék. Az utolsó szakma lenne amit választanék.

Este megnéztem egy részt a Gossip Girlből és lefürödtem. Mikor visszaértem a szobába lekapcsoltam a villanyt és beledőltem az ágyba. Fárasztó egy nap volt. Niallnek nyoma sem volt.